Pala elszállítás

Ha ezt olvasod, akkor már tudod, hogy a pala elszállítás és ártalmatlanítás közel sem olyan egyszerű feladat, mint ahogyan azt az emberek többsége lefesti. De miért? Nos azért, mert a kerületi hulladékudvarok ilyen jellegű hulladékot nem vesznek át, valamint a MOHU által biztosított elszállítás sem egyik napról a másikra történik. Ebből fakadóan marad az olyan magánszolgáltatók alkalmazása, mint amilyenek mi is vagyunk, vagyis majdnem. De ezt majd a cikk későbbi szakaszában kifejtem. Elsőnek engedd meg, hogy elmeséljek mindent, amit a paláról tudni érdemes. A megszokott módon, lentebb találod a tartalomjegyzéket az egyszerűbb navigálás érdekében.


Pala története

Eternit – a kezdetek kezdetén

Az 1900-as évek elején Ludwig Hatschek osztrák vállalkozó szabadalmaztatott egy új eljárást, melynek célja a drága kőpalánál olcsóbb, de hasonlóan tűzálló és tartós anyag létrehozása. Nagyon leegyszerűsítve portlandcementet kevert vízzel és azbesztszálakkal, amelyből utóbbi biztosította az anyag rendkívüli szilárdságát és hajlékonyságát. Ezt az anyagot Eternitnek nevezte el, ami a latin aeternitas (örökkévalóság) szóból ered, utalva az anyag elnyűhetetlenségére.

Síkpala és hullámpala

A síkpala gyártása Magyarországon 1903-ban indult Hatschek Nyergesújfalun alapított gyárában, amely egyébként a mai napi a hazai szálcement gyártás központja. Az akkoriban gyártott kis szürke rombusz alakú síkpala kizárólag az elegánsabb polgári házak kiváltsága volt.

A hullámpala elterjedése jóval későbbre, a 20. század második felére (1950 – 1970-es évek) tehető. A hullámforma statikailag sokkal önhordóbbá tette a táblákat, így nagyobb felületeket lehetett gyorsan, kevés alátámasztással lefedni. A síkpalával ellentétben ez olcsósága és tartóssága miatt ez lett a „szocialista építőipar” kedvence. Az ipari csarnokok, TSZ-istállók, melléképületek, de még a nyaralók és családi házat százezreit fedték le ezzel Magyarországon.

A nagy azbeszt-botrány

Az 1970-es években bizonyították, hogy az anyag „lelke”, az azbeszt, rendkívül egészségkárosító. Fontos megjegyezni, hogy amíg a pala egyben van, addig nem veszélyes. Azonban, ha törik, fúrják vagy elöregszik, mikroszkopikus azbesztszálak szabadulnak fel, amelyek belélegzése súlyos tüdőbetegeseket (pl.: azbesztózist, daganatokat) okozhat. Magyarországon az azbesztet tartalmazó termékek gyártását és forgalmazását véglegesen csak 2005-ben tiltották be. Ebből kifolyólag az ingatlanok többségén még mindig ezen anyagok valamilyen variációja megtalálható.

Pala fajtái és tulajdonságai

Azbesztes hullámpala

Ahogyan fentebb említettem, a hullámpala volt a legelterjedtebb, tartóssága és az olcsósága végett. A felismerése roppant egyszerű, hiszen jellegzetes, hullámvonalas keresztmetszete azonnal szembeötlik. Leggyakrabban formájukat tekintve 5, 6 vagy 8 hullámos, hosszúságukat tekintve 1,2 és 2,5 méter közötti táblák formájában találkozhatunk vele. Mivel nagyon sokan gyártottak, nagyon sokféle technológiával, ezért a súlyuk pontos meghatározása mérés nélkül lehetetlen. Általános ökölszabályként azt szoktuk mondani, hogy az 5 és 6 hullámos táblák súlya 25 és 35 kg, míg a 8 hullámos táblák 35 – 42 kg között mozognak. Természetesen ez nem kőbevésett szabály, láttunk már olyan gyártmányt, ami rácáfolt, de kiindulási alapnak tökéletes számításhoz.

Bitumenes hullámpala, avagy bitumenes hullámlemez

A bitumenes hullámlemez nem kőzetből vagy cementből készül, hanem bitumennel átitatott cellulózszálakból (újrahasznosított papírrostokból). A hullámpalával ellentétben egy bitumenes tábla 6 és 8 kg közé tehető, gyártótól függően. A leggyakoribb szabvány méret a 2000 x 950 mm-es tábla, fekete vörös barna és zöld színekben. Fontos, hogy ezt a bitumen miatt ugyanúgy veszélyes hulladékként kell kezelni elszállítás során.

Síkpala

A hullámpala „kistestvére”, amelyek gyakran „Eternit palaként” emlegetnek a köznyelvben. Leggyakrabban négyzet vagy rombusz alakú lapokból áll, amelyeket egymást átfedve rögzítenek a tetőre. Egy lap súlya 1,5 és 2 kg közé tehető mérettől függően (40x40 cm és 30x30cm változatok léteznek). Egy szakszerűen fedett tető esetén 1 négyzetméter fedéséhez kb. 10 – 12 darab pala szükséges, így a teljes súly kb. 15 – 24 kg / m2. Nyilván itt is előfordulnak a szabványtól negatív és pozitív irányba eltérő tetők, ezért ezt is kiindulási alapként érdemes felhasználni.

Pala elszállítás tudnivalók

Az előzőekben leírtak alapján tehát nagyon nehéz a pontos súlyt megsaccolni. Az ökölszabályokat lehet alkalmazni, de ne vedd készpénznek, mindig számolj egy +- 10% eltéréssel és akkor nem ér meglepetés. A pala elszállítás során egy hitelesített 300 kg vagy 1 tonnáig terhelhető mérleget viszünk és a szemed láttára végig mérjük egyesével az egészet. Legalábbis hullámpala esetén, mert síkpalánál zsákolva mérjük, mert ha azt egyesével tennénk, akkor lehet, hogy ott töltenénk a karácsonyt a családdal mi is :D Amit még fontosnak tartok kiemelni, hogy a pala elszállítása során, főleg a hullámpala, érdemes nem a közvetlen közelébe tartózkodni. Ugyanis ahogy mozgatjuk a pala darabokat, a korábban említett azbesztrostok felszabadulnak. Ebből kifolyólag mi is speciális maszkot és kesztyűt viselve pakoljuk be a zárt teherautóba. Ja igen, ha már zárt teherautó, akkor az fontos, hogy ezeket kizárólag a külvilágtól elzárva szabad szállítani. Aki platós teherautóval szállítaná el, az jó eséllyel nem rendelkezik sem engedéllyel, de még csak megfelelő lexikális tudással sem azzal kapcsolatban, hogy mit is szállít valójában. Ilyenkor pedig felmerül a kérdés, hogy a megfelelő helyen rakja-e le vagy csak kidobálja az erdő szélén.